dokumentumok

Bánáty Péter

Schäffer Zsuzsa fotográfus munkásságának ismertetése.

A képek iránti érdeklődés már gyermekkorában is meghatározta életét, ezért a Török Pál utcai gimnázium után a Képzőművészeti Főiskolán diplomázott, Szentiványi Lajos és Barcsay Jenő festőtanítványaként.

Ám 1978-tól a fotográfia került érdeklődésének és munkájának kizárólagos fókuszába.

 

Néhány színes kísérlet után egyértelművé vált számára, hogy elképzelései képekké formálására kizárólag a fekete-fehér fotográfia alkalmas.

Szakmai körökben a portré-, divat-, esemény- és táj-, azaz a kommunikációs fotográfia terén létrehozott képeit is elismerték, azokat, amelyek úgy születtek, hogy „nem csak álltam a sarkon, és vártam a fényt”.

Mindazonáltal igazi területe, műfajtól függetlenül mégiscsak a személyes – külső elvárásoktól mentes – fotográfia lett. Ezen tevékenységének egyik rangos elismeréseként 1990-ben elnyerte a „Második Nemzetközi Divatfotó Fesztivál” Személyes kutatások kategóriájának fesztiváldíját.

 

Hosszú, aprólékos kísérletezés és az ezzel párban járó erősen kritikus szemlélet eredményeként saját, speciális negatív hívási technikát alakított ki, amelynél csak hagyományos, ezüstalapú filmmel dolgozik. Ez a hívási technológia felhasználja a fekete-fehér érzékenyített film anyagának tulajdonságait, s azokat a kép alkotórészévé teszi. Ennek köszönhetően napjaink digitális világában is képes megőrizni és felszínre hozni az anyagokban rejlő kifejező- és megjelenítő erőt.

A képekkel való laboratóriumi munka minden fázisát mind a mai napig saját maga végzi, akár fotópapírra, akár filmre készít nagyításokat. Ezzel a teljes képalkotási folyamatot saját kezében tartja, annak érdekében, hogy elképzelései a lehető legteljesebben válhassanak valóra. Az e kötetben megjelenő képek mindegyike ezen technológia és metodika mentén született.

A könyv elkészítéséhez elengedhetetlen képdigitalizálás során csak olyan technikai beavatkozás történt, ami teljes mértékben megfelel az analóg laboratóriumi munkánál is elfogadott retusálási feladatoknak. Emellett a képek kompozíciója is megegyezik az eredeti felvételi képkockán láthatóval. Mindezek eredményeként a Genius Lociban látható 189 budapesti fényképfelvétel tökéletes hűséggel idézi meg a hely szellemét.

 

Her vivid interest in pictures defined her childhood already, so it was a straight path for her to continue her studies after her formative years at Török Pál Secondary School and graduate in painting from the College of Fine Arts, where Lajos Szentiványi and Jenő Barcsay were her masters. However, from 1978, photography began to play an exclusive role in her artistic focus and interest.

After a couple of attempts at colour photographs it became clear for her that the only way to translate her ideas into pictures was through black and white photographs. Her photos got professional peer recognition in the fields of portrait, fashion, event and landscape, that is, in communicative photography  as well. Meaning, not only the pictures born out of the “I was waiting at the corner for just the right light to appear” inspired moment were successful. However, her real creative sphere, independently of genre, is indeed personal photography, which is entirely free of external expectations. One of the major recognitions for her achievement in this field was the festival prize of the Second International Fashion Photography Festival that she won in the category of ’Personal Inquiries’ in 1990.

As a result of long and meticulous experimenting, going hand in hand with a strong critical approach, she created a unique and special negative film processing technique in which she only uses traditional silver-based films. This sort of processing technology makes use of the properties of the sensitized black and white film, making them inseparable components of the photograph. Thanks to that method, she is able to preserve and bring out the visual and expressive power inherent in these materials.

Up until this day, she carries out each phase of the laboratory process on her own, whether she is making enlargements on film or on photo paper. This allows her to keep the entire photo processing under control in order to realize her ideas to their fullest extent. Each photograph in this publication was prepared with this technology and method.

The photo digitalizing, necessary for the publication of this book, only involved technical manipulation, which is perfectly acceptable and compatible with the retouching method used in analogue labs. Also, the composition of the photos is identical to the one seen in the original frames. Consequently, the 189 photos of Budapest in Genius Loci evoke the spirit of the place “picture perfectly”.